Az eset ugyan nem Budapesten történt, de a jelenség sajnos számunkra sem ismeretlen. A milánói Szent Mihály és Szent Rita plébánia falát ismeretlen személy összefirkálta. „Szabad abortuszt (Máriának is!)” - szól a felirat. Don Andrea atya válasza ugyan nem oldja meg a graffitizés destruktív problémáját, de elegáns válasz, amit érdemes követni. Az ügyet a 777blog.hu fedezte fel.
„Kedves névtelen falfirkáló!
Sajnálom, hogy nem tanultál meg példát venni édesanyádról. Neki volt bátorsága. Megfogant téged, méhében hordozott és megszült. Elmehetett volna abortuszra. De nem tette meg. Felnevelt téged, táplált, mosdatott, ruházott. Így most van életed és szabadságod. Van szabadságod, amelyet arra használsz, hogy megmondd nekünk, hogy jobb lenne, ha olyan emberi lények, mint te, nem lennének ezen a világon. Sajnálom, de nem értek egyet. Teljes szívemből csodálom a te édesanyádat, mert ő bátor volt. És még mindig bátor, hiszen mint minden édesanya, büszke rád, akkor is ha rosszul viselkedsz, mert tudja, hogy a jóság benned van, csak meg kell várni, hogy a felszínre törjön.
Az abortusz minden dolog „értelmetlensége”. A halál győzelme az élet ellen.
A félelem győzelme egy szív fölött, amely harcolni és élni akar, nem pedig meghalni. Azt jelenti, hogy eldöntjük, kinek van joga élni és kinek nem, mintha ez egy egyszerű jog lenne. Ez egy olyan ideológia, amely úgy akarja legyőzni azt emberiséget, hogy elveszi tőle a reményt. Minden reményt. Csodálom mindazokat a nőket, akiknek sok-sok nehézség között is van bátorságuk tovább haladni. Neked nyilvánvalóan nincs bátorságod. Hiszen a nevedet sem vállaltad. És ha már itt tartunk, azt is szeretném mondani neked, hogy a mi kerületünkben már egyébként is elég sok a probléma és nincs szükségünk olyan emberekre, akik összefirkálják a falakat, és még azt a kevés szépet is elrontják ami van. Bátor akarsz lenni? Tedd jobbá a világot ahelyett, hogy rombolnád. Szeress ahelyett, hogy gyűlölnél. Segíts elviselni a szenvedők terheit. És adj életet ahelyett, hogy elvennéd azt! Ezek az igazán bátor tettek! Szerencsére a mi kerületünk, amit te rombolsz, tele van bátor emberekkel! Ők téged is képesek szeretni, aki azt sem tudod mit írsz.
Én vállalom a nevemet:
don Andrea”
Az, hogy egy templom falára sértő firka kerül, sajnos nem újdonság. Ahogy az sem, hogy egy plébános a közösségi médiát használja arra, hogy párbeszédet kezdeményezzen a támadóval. És az sem újdonság, hogy sok ember támogatja ezt a fajta kiállást.
Ami újdonság, sőt forradalmian újító, az don Andrea gesztusának bátorsága. Ennek a gesztusnak a szépsége és a példája.
Fordította: Tamási Dorottya, 777blog.hu
