Felépülés, maradandó szövődmények, szélsőséges esetben akár halál −ilyen kimenetelei lehetnek a stroke-nak, vagy magyarul szélütésnek. A gyors reagálás a legfontosabb annak érdekében, hogy a betegség következtében kialakuló maradványtünetekminél enyhébbek legyenek, vagy akár maradandó károsodás nélkül felépülhessen a beteg.Semmi sem fontosabb az emberi életnél, ezért tájékozódjon az előjelekről, ismerje fel, vegye komolyan a tüneteket és azonnal hívja a 104-et, ha stroke-gyanús esettel találkozik, így megmentheti más vagy akár saját életét.
„Majd holnapra elmúlik. Biztosan csak elfeküdtem az oldalamat. Nem merek orvoshoz menni, biztosan csak átmeneti állapot, amúgy sincs rá időm”– és még sorolhatnánk a kifogásokat, melyekkel sokan meggyőzik magukat arról, hogy nincs semmi bajuk. Az ilyen és hasonló halogatások is hozzájárultak ahhoz, hogy a stroke ma már a harmadik leggyakoribb haláloknak[1] számít a világon, pedig megfelelő prevencióval, a betegség megismertetésével és rizikófaktorok feltárásával az esetek 80%-a[2] elkerülhető lenne.
„Előnyben” a társbetegségben szenvedők
Igaz, a stroke nem válogat és a fiatalokat sem kíméli, de vannak olyan rizikófaktorok, amelyek akár ötszörösére is megnövelhetik kialakulásának kockázatát. Ilyen betegség a pitvarfibrilláció, amely ma már népbetegségnek számít. A pitvarfibrilláció nem életveszélyes betegség, de nem szabad figyelmen kívül hagyni: egészséges életmóddal és súlyosabb esetekben vérhígító készítmények alkalmazásával csökkenthető a pitvarfibrilláció miatt bekövetkező stroke kockázata. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a terápiával való együttélés is sokkal kényelmesebb lett, mivel ma már léteznek olyan véralvadásgátló készítmények, amelyek napi rendszerességgel és állandó adagban, szájon át szedhetőek, ezáltal jelentősen megkönnyítve a terápia betartását a betegek számára.
A stroke további, jól kezelhető kockázati tényezői a magas vérnyomás és a diabétesz. Az agyi érkatasztrófák közel felének a hátterében az elhanyagolt magas vérnyomás áll, de a koleszterinszint és a cukorbetegség is megnövelheti a stroke kialakulásának valószínűségét. Ezen betegségeket enyhébb esetben szintén egyszerű életmódváltással – megfelelő étrend kialakításával, a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellőzésével, rendszeres mozgással és egészségügyi szűrővizsgálatokkal, valamint a stresszhelyzetek kerülésével – vissza lehet szorítani. Előrehaladottabb betegség esetén azonban a megfelelő gyógyszerek –vérnyomáscsökkentők, valamint vércukor csökkentő és koleszterinszint-csökkentő készítmények – alkalmazása is szükséges.
5 percenként egy ember szélütést kap[3]
A megelőzési lehetőségeken kívül fontos ismerni a stroke tüneteit, mivel a gyors segítség, egy 4,5 órán belül elkezdett vérrögoldó kezelés életet menthet:
- Hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség (ernyedt kar, láb vagy bénulás az egyik testfélen)
- Hirtelen kialakuló beszédértési vagy hangképzési zavar (afázia), szóformálási nehézség
- Arcfél-aszimmetria, a szájzug elmaradása mosolygáskor
- Hirtelen bekövetkező látászavar, kettőslátás, látótér kiesés, látásvesztés
- Hirtelen egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok
- A térérzékelés hirtelen elvesztése, memóriazavar
A stroke kialakulása nem jár fájdalommal, emiatt hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a tünetek maguktól elmúlnak, amellyel a teljes, szövődmények nélküli felépülésünket veszélyeztetjük. Ezért fontos hogy tisztában legyünk az előjelekkel, és ha a stroke-nak csak a gyanúja is felmerül, azonnal hívjunk mentőt.
A szivvelastrokeellen.hu weboldalon további hasznos információk találhatók a szélütésről és a pitvarfibrillációról.
