Magyarországon hozzávetőleg évente 200 000 pár küzd meddőségi problémával, az utóbbi évtizedekben folyamatosan nő a gyermektelenek száma. Ez egyrészt a nők egyre idősebb korban történő gyermekvállalásának tudható be, de a lakosság termékenységi állapota is fokozatos romlik. A meddőség sajnos növekvő tendenciát mutat, itthon ráadásul az átlagosnál is nagyobb a probléma – hívja fel a figyelmet Nagy Melinda embriológus, a Budai Magánorvosi Centrum szakembere.
A teherbeesés esélye a nőknél a 30. életévtől folyamatosan csökken, a harmincas évek végétől a fogamzóképesség romlása felgyorsul, és 45 éves korban már csak minimális esély van az áldott állapotba kerülésre. Orvosi szempontból akkor beszélünk meddőségi problémáról, ha egy párkapcsolatban a rendszeres próbálkozások ellenére egy évnél hosszabb ideig sem sikerül áldott állapotba kerülnie a nőnek. Sokan azt gondolják, hogy a meddőség főként a nők problémája, ez nincs így: a meddő párok közel felénél a férfi, vagy a férfi is a gyermektelenség oka.
Az érintett kapcsolatok egyharmadában kizárólag a férfi, míg 20-25 százalékánál mindkét fél érintett. A meddőség világszerte növekvő tendenciát mutat, Magyarországon ráadásul az átlagosnál is nagyobb a probléma: a WHO szerint a világon ma a párok 15 százalékát, vagyis minden hatodik párt érinti a meddőség, nálunk ez 19 százalék, azaz majdnem minden ötödik kapcsolatban nehézséget okoz a gyermekáldás.
A vizsgálatok segítenek
„A férfi meddőségi kivizsgálását az ondóminta vizsgálatával kell kezdeni, mely gyorsan és egyszerűen kivitelezhető. A férfiúi nemzőképességről többek között a spermiumok számának, a spermiumok mozgásának, illetve a normális és kóros alakú spermiumok arányának a vizsgálatával alkothatunk képet" – mondja Nagy Melinda embriológus.
Az elmúlt évtizedek statisztikája szerint a férfiak nemzőképességi mutatói fokozatosan romlanak. Ha alacsony a spermiumszám, kevesebb éri el a petesejtet természetes körülmények között, ha a mozgásában vagy a morfológiájában van eltérés, csökken a túlélés esélye a női ivarszervben, illetve a spermium nehezebben jut el a petesejtig. „Az ondóváladék vizsgálata során többféle eltérést találhatunk. Minden esetben további vizsgálatok válnak szükségessé: funkcionális tesztek, vérvétel, hormon vizsgálatok, here UH vizsgálat, immunológiai kivizsgálás, genetikai vizsgálatok" – teszi hozzá.
Hagyományosan a férfi nemzőképességet az ejakulátum mikroszkópos vizsgálatával végezzük, mely során a hímivarsejtek számát, mozgását, alakját vizsgáljuk. A szakember elmondása szerint ezek a paraméterek nem mindig adnak választ férfi meddőség okaira, illetve a mesterséges megtermékenyítésben résztvevő párok sikertelenségeire. „Eddig sok esetben nem tudtuk magyarázni mi a kudarc oka, de ma már elérhetőek új módszerek, amivel ki lehet mutatni a spermiumok DNS sérülését is, amely a klasszikus spermium vizsgálattal nem lehetséges" - részletezi.
Többféle spermium vizsgálati módszer létezik, a szakorvos dönti el, hogy milyen vizsgálatokra van szükség. Fontos tudnivaló, hogy az ondóvizsgálat előtt minimum három, maximum ötnapos önmegtartóztatás javasolt. A rövidebb megtartóztatási idő, illetve az öt napon túli önmegtartóztatás esetében eltérés lehet a spermiumok számában és mozgási paramétereiben.
Forrás: Budai Magánorvosi Centrum, purecom
Kép: Budai Magánorvosi Centrum
