Egri László költő, író, főszerkesztő. A Cédrus-díj kurátora, a Polikróm folyóirat főszerkesztője és a Kortárs Költő Liga elnöke. 1988-ban Nyírbátorban született. Életének jelentős részét Pócspetriben töltötte. 2006-ban Nagykállóban érettségizett, majd a Debreceni Egyetemen tanári diplomát szerzett. 2012 óta Hajdúszoboszlón él, ahol egy középiskolában oktat történelmet és magyart. Nős, egy gyermeke van, Marcell. Három könyv és számos tudományos tanulmány szerzője. Több irodalmi sikerlistát vezetett már: Bookline, Líra, Publio, Adamobooks. Volt már Év Felfedezettje díjas (2013), Legbefolyásosabb Fiatal Írók TOP 10-es listájának tagja, idén pedig Romániában Fiatal Költők Kulturális Követe címet kapott. Kiállításai: Látható költészet (Nyírbátor, 2014), Komiszár János festőművésszel közösen Dedikált könyvritkaságok (Hajdúszoboszló, 2015)
Először is engedje meg, hogy gratuláljak a legutóbbi művészeti elismeréséhez! Hogyan fogadta a Kulturális Követ cím adományozását?
Egri László: Bevallom, eddig nem sok mindent tudtam az erdélyi Reményik Sándor Irodalmi Kör működésével kapcsolatban. Rendkívül meglepett amikor értesültem a nagy presztízsű elismerésről. Levélben és telefonon is tájékoztatták a Reményik Kör döntéséről és az ezzel járó tudnivalókról. Több újságíró is felkeresett, hogy szeretnének a cím adományozásról cikket megjelentetni. Ez is arra utal, hogy egy nagy érdklődésnek örvendő
Milyen kötelezettségekkel, felelősséggel jár a cím birtoklása?
Egri László: Tulajdonképpen semmi mást nem kell tennem, mint folytatni eddigi munkásságomat. Kifejezetten a Polikróm folyóirat kapcsán kerültem a kolozsvári szervezet érdeklődési körébe. Úgy látták, a lap olyan űrt tölt be a kulturális világban, amelyre a fiatal alkotónemzedéknek mindenképp szüksége van. Egy olyan komplex orgánumként tekintenek a Polikrómra, amely egyféle kapocs az erdélyi, felvidéki és délvidéki magyarság irodalomkedvelő rétege számára. Természetesen nagyon megtisztelő az efajta visszajelzés. A cím mintegy állandó meghívóként is funkcionál a Reményik Kör kulturális rendezvényeire.
Fiatalon már sok mindent elért az irodalom terén. Milyen tervei vannak még?
Egri László: Jelenleg egy gyermekkönyvön dolgozom, amelyet a kisfiam inspirált. Szeretném ha még idén megjelenne. Van egy nagyobb volumenű ötletem is, ami egy terjedelmesebb regény lenne. Ebbe is belekezdtem már, de még eléggé kezdetleges a munka. Jövő tavasszal, esetleg nyáron kerülhetne a könyvesboltokba, ez azonban még sok dolog függvénye.
Hamarosan lezárul az Ön által meghirdetett „Bennem él a táj” elnevezésű művészeti pályázat. Mik a tapasztalatai ezzel kapcsolatban?
Egri László: Nagyon sok színvonalas, komoly művészeti értékkel bíró munka érkezett a felhívásra. A pályázat országos kezdeményezéssé nőtte ki magát. Fiatalokat, idősebbeket egyaránt megmozgatott. Április 30-án érekzik el a beadási határidő. Az elbírálás egyáltalán nem lesz egyszerű feladat, a művek nagy száma miatt is viszonylag hosszabb időt fog igénybe venni.
Melyik elismerésére a legbüszkébb?
Egri László: Kifejezetten elgondolkodtató és nehéz a választás. Amit választóvonalként nevezhetek meg, az a 2013-as Év Felfedezettje kulturális díj volt. Ez adta meg azt a löketet, amely további iordalmi művek megírására sarkallt. Olyan visszajelzés volt számomra a díj, amely megerősítette írói ambícióimat.
Voltak-e mélypontok az irodalmi pályája során?
Egri László: Mélypontokra nem emlékszem. Persze vannak és voltak is olyan időszakok, amikor egyéb elfoglaltságaim miatt kevesebb figyelmet tudtam szentelni az írásra. Ezek a szünetek azonban meglátásom szerint kifejezetten hasznosak. Olyan élményanyagot tudok ez idő alatt gyűjteni, amely később írásaimban visszaköszön. Ha minden időmet csak az irodalom töltené ki az megbontaná azt az egészséges alkotói egyensúlyt amelyben jelenleg érzem magam.
Hogyan képzeli el magát húsz év múlva?
Egri László: Sok kötetes szerzőként, akiben még mindig ég az alkotási vágy.
Írta: Huszka Dorottya
