A faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napját, más néven antirasszista világnapot (március 21.) az ENSZ 1966-ban jelölte ki egy apartheid-ellenes tüntetők ellen elkövetett vérengzés emlékére, amely 1960-ban Dél-Afrikában, az apartheid rezsim idején történt. Kevesen tudnak róla, hogy az apartheid gyökerei és létrejötte hogyan kapcsolódnak össze a pszichiátria és a pszichológia múltjával. A világnap kapcsán érdemes ezt feleleveníteni.
Mint ahogyan a náci holokauszt, Dél-Afrika apartheid rendszere is a német pszichiáterek „faji alsóbbrendűségi” elméleteiből indult. Dél-Afrika egykori miniszterelnöke, Hendrik Verwoerd pszichológus, német egyetemeken tanult a náci pszichiáterek fajfejlesztési programja alatt.
Verwoerd gondolkodására nyilvánvalóan hatottak ezek a német ideológiák. 1928-ban Verwoerd az amerikai Carnegie Alapítvány segítségével elindított egy vizsgálatot, amely a fehérek szegénységéért a feketékkel való versengést okolta a dél-afrikai munkaerőpiacon, mondván, „...az alsóbbrendű, színes fajokkal való hosszan tartó kontaktus néhány szempontból sérelmes társadalmi hatással van az európaiakra”. Náci gondolkodásmódja abból is kiviláglik, hogy dél-afrikai szegregációs törvényei nagyon hasonlóak voltak a náci pszichiáterek faji tisztaságról szóló törvényeihez, amelyek megtiltották az árják és nem árják együttélését és házasságát. A dél-afrikai pszichiáterek és pszichológusok „tudományos” eszközöket kínáltak a kormánynak arra, hogy milyen alapon tagadják meg a feketéktől a munkavállalást és az oktatást, és miért szakítsák el őket a családjuktól.
Dél-Afrikában több mint 30 éven át „speciális” pszichiátriai intézetek működtek egy titkos paktum alapján, amelyet a kormány egy magánvállalkozással, a Smith Mitchell & Co.-val kötött a fekete páciensek „kezelésére”. Feketék tízezreit zárták így el a külvilágtól akaratuk ellenére, gyógyszerezték és fájdalmas elektrosokkoknak vetették alá őket érzéstelenítés nélkül, mert az érzéstelenítést túl „költségesnek” ítélték a feketék számára. Eközben különféle cégeknek kölcsönözték ki az ápoltakat, hogy ingyen dolgozzanak náluk, „gyakorlati terápia” címszó alatt.
Miután az apartheid 1994-ben véget ért, a Dél-Afrikai Pszichológiai Társaság végül beismerte, hogy a pszichológiai tanulmányok célja a feketék rossz hírbe hozása volt, úgy, hogy szellemileg alsóbbrendűként állították be őket.
A pszichiátria és a megbélyegzés sajnos még ma sem egymástól távol álló fogalmak. Manapság a pszichiátriai kezelés sok esetben olyan stigmát jelent, amely az egyén számára szinte lemoshatatlan. Ennek nyilvánvalóan sok köze van ahhoz a tényhez, hogy a pszichiátriákon alkalmazott kezelések nem képesek a páciensek szellemi, lelki egészségét helyreállítani, így ha valaki belekerül a pszichiátria rendszerébe, ez jó eséllyel egy életen át tartó „kezeléseket” és tudatmódosító gyógyszerezést jelent.
----------------------------------
Forrás és további információ:
