Masszőrképzés 4.0 címmel rendezte meg a Pannon Kincstár Masszőrképző Központ idei első konferenciáját múlt szombaton, mely egy szakmai konferenciasorozat első állomásaként a gyógy- és sportmasszőr képzés jelenlegi helyzetének felülvizsgálatát helyezte a középpontba.
A majdnem teltházas konferenciát Stepán Tibor, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház ápolási igazgató helyettese nyitotta meg, aki az új szakmai és vizsgakövetelmények ismertetése mellett kitért arra is, hogy milyen nehézségekkel néz ma szembe a szakképzési rendszeren belül a masszőrképzés. Kiemelte, hogy a jó gyógymasszőröket ma Magyarországon a szakma csúcsának tekintik azok az intézmények, akik gyógyítással foglalkoznak – ennek ellenére az elismerésük mind anyagi, mind erkölcsi szempontból hagy némi kivetnivalót maga után. Fontosnak tartaná a jövőre nézve, hogy a gyógymasszőröket oktató tanárok továbbképzése megoldódjon, elmondása szerint ma tízből hét oktató vagy nem felel meg az éppen hatályban lévő törvények előírásainak, vagy nincs meg a kellő gyakorlati tapasztalata ahhoz, hogy magas színvonalú képzést tarthasson. Hangsúlyozta továbbá, hogy ezen a területen is kimagaslóan nagy a szakember hiány, Hévízen nagyjából 20 gyógymasszőri állás betöltetlen. Az okok nem csak az emberhiányban keresendőek, hanem az is probléma, hogy a végzett gyógymasszőrök tudása és gyakorlata elmarad az elvárt bemeneti feltételektől – utóbbinak a megoldásán a képző intézmények sokat tudnának segíteni. Előadásának végén említette, hogy a gyógymasszőrképzés új lépcsőfokaként már elkészült (de még nem jóváhagyott) a mesterképzés tanterve is, aminek az elfogadása után várhatóan pár éven belül emelkedhet a képzések és a szakma színvonala is.
Második előadóként Galiotti Gábor, a BKIK Gyógy- és Alternatív Masszázs Szakmai Osztályának elnöke ismertette a sportmasszőr képzés kihívásait. Elmondása szerint a sportmasszőrképzés elsődleges kihívása a stressz. Hiába jó masszőr valaki, ha lelkiekben nem képes feldolgozni a sportmasszázzsal kapcsolatos stresszhelyzeteket. Amíg ugyanis a gyógymasszőr egy rendelőben dolgozik, a sportmasszőrnek a terepen, futópályán, uszodában, vagy bárhol máshol is képesnek kell lennie minőségi munkát végeznie, amire néha csak percei vannak. Ezért kiemelkedően fontos az, hogy aki ezt a szakmát választja az mindenképpen magas színvonalon sajátítsa el az elméleti tudást, és emellett annyi gyakorlatra tegyen szert a Mestere irányítása mellett, amennyire csak lehetősége nyílik. A jövőre nézve kiemelte még, hogy fontos lenne oktatni a megváltozott képességű sportolók kezelését, illetve a sportsérülések utáni rehabilitációs eljárásokat is. Kiemelte, hogy rendkívül fontos lenne a pályaalkalmassági vizsgálat a képzés előtt, hiszen a sportmasszőrök munkája igen komoly lelki és fizikai megterheléssel jár.
A konferencia záróakkordjaként Dr László Gábor a Magyar Honvédség Honvédkórház Reumatológiai és Fizioterápiás Szakrendelés főorvosa mutatta be gyakorlati példákon keresztül, hogy hol is van a helye a gyógymasszázsnak és a manuálterápiának egy kórházban, majd Havlikné G. Iwona, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Gerincvelősérültek Rehabilitációs Osztályának vezető gyógytornásza ismertette, hogy hogyan, és mely területeken fonódik össze a masszőrök és gyógytornászok munkája.
A Masszőrképzés 4.0 konferenciasorozat következő állomása december 10-én, szintén a Pannon Kincstár Humán Szakképző Központ falai között lesz, a téma a sportmasszázs és a rehabilitáció lesz.
