Magyarország az európai uniós átlagon felül költ oktatásra, és a magyar iskolákban kevesebb diák jut egy tanárra, mint az európai átlag - többi között ezt állapítja meg az Európai Bizottság most nyilvánosságra hozott Oktatási és képzési figyelő kiadványa - írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A kiadvány megjelenéséről beszámolva az Emmi ismertette: a jelentés kiemeli a 2018-ban végrehajtott iskolai infrastruktúra-fejlesztési programot. Erősségként jelöli meg, hogy a négyéves magyar gyermekek 95,7 százaléka részt vett az óvodai nevelésben, míg az Európai Unióban átlagosan 94,8 százalékuk. A jelentés hangsúlyozza továbbá, hogy a roma gyermekek a régióban Magyarországon járnak a legmagasabb arányban óvodába (2016-ban ez az arány 91 százalék volt), amit a jövőbe befektetésként értékelnek. Megállapítják, hogy a korai iskolaelhagyás mértéke a legutóbbi mérés szerint 11,8 százalékos volt, ami az egy évvel korábbi eredményhez képest 0,7 százalékos javulást mutat.
A jelentés a 2018-ban már publikált PISA-eredmények alapján (a PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja) mutatja be a matematikából, szövegértésből, illetve a természettudományos területen alulteljesítők arányát, amely - mint írták - kis mértékben valóban elmarad - a szintén romló - európai uniós átlagtól.
A tárca közleménye szerint a kiadvány azt a tényt nem említette meg, hogy a magyar eredmények a 2015-ös méréshez képest minden területen javultak, arra azonban ismét felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon hagyományosan nagy a családi háttér szerepe az oktatás eredményességében.
A jelentés elismeri ugyanakkor, hogy Magyarország az európai uniós átlagon felül költ oktatásra: a 2018-as költségvetési adatok szerint az EU tagállamok a GDP 4,6 százalékát, míg a magyar költségvetés az 5,1 százalékát fordította oktatásra.
A kiadvány elismerősen szól továbbá a 2018-ban végrehajtott iskolai infrastruktúra-fejlesztési programról.
Az Oktatási és képzési figyelő bemutatja az elmúlt években a magyar köznevelési rendszer digitalizálásáért megkezdett folyamatokat, így a digitális oktatási stratégia végrehajtásáért hozott intézkedéseket, a 2015-ben elindított digitális témahetet, valamint elemzi a járványügyi helyzetben az átállást a tantermen kívüli, digitális munkarendre. Az Emmi azt írta, hogy utóbbival kapcsolatban - a kormányzati adatszolgáltatást figyelmen kívül hagyva -, a 2019-es országos kompetenciamérés adataira hivatkozva a jelentés a valóságosnál magasabbra (20 százalékra) becsüli a digitális oktatásból kimaradók arányát.
Az Európai Bizottság megállapította azt is, hogy a magyar köznevelésben kedvező a tanuló-pedagógus arány: Magyarországon 10,2 tanulóra, míg az Európai Unióban átlagosan 13,6 tanulóra jut egy pedagógus. A jelentés szerint a magyar köznevelésben túl magas az iskolák száma, és a gyermekszám csökkenése miatt az elmúlt években nőtt a kihasználatlan kapacitás. Felhívják a figyelmet a pedagógusok idősödésére, és beszámolnak az iskolai erőszak visszaszorításáért felállított iskolaőrségről is.
A bizottság a köznevelésben elsősorban a digitális kompetenciák fejlesztéséhez, az oktatáshoz való egyenlő hozzáféréshez, valamint a bölcsődei kapacitások további kiépítéséhez fogalmaz meg javaslatokat a magyar kormánynak - közölte az Emmi.
Forrás: MTI
