Egy keresett programnyelvhez értő szenior fejlesztő havi bérigénye ma Magyarországon egymillió-háromszázötvenezer forint.
Ez tizenöt százalékkal magasabb, mint a koronavírus-járványt megelőző időszakban.
A pandémia digitalizációs dominóhatást indított el, melynek következtében soha nem látott ütemben nő az informatikai szakemberek iránti igény. Meddig győzi a versenyt a hazai gazdaság?
Miközben megnőtt az IT szakemberek iránti kereslet, a home office pandémia alatti elterjedése a külföldi munkavállalás eddigi akadályait is ledöntötte. Olyan vállalatok jelentették be az örök távmunka lehetőségét, mint a Microsoft, a Facebook vagy a Twitter. A munkaerőért folyó verseny globálissá vált. Mindennek következményeként megugrott az IT szakemberek bérigénye Magyarországon is.
A legkeresettebb és elterjedt programnyelvhez értő szenior fejlesztő bérigénye ma csaknem 15 százalékkal magasabb, mint a koronavírus előtti évben volt. Míg 2019-ben bruttó egymillió-kétszázezer forintot kért egy ilyen szakember, ma egymillió-háromszázötvenezret. Ezek átlagos jövedelem elvárások, amitől a valós aktuális kereset 10-20 százalékkal alacsonyabb – számolt be tapasztalatairól Pulay Gellért informatikai keresésekre specializálódott HR szakértő, az ITmap.hu pályorientációs portál alapítója.
A szakember véleménye szerint a hazai vállalkozások egyre nehezebben bírják a jó szakemberekért folyó versenyt. A pandémia után méginkább globálizálódó munkaerőpiacon tulajdonképpen a világ összes cégével kell versengeni a szakemberekért. A megoldás érdekében a munkaadóknak jobban ki kell venni a részüket az utánpótlás gyakorlati képzésében, másrészt munkáltatói márkaépítésben olyan értékígéretet kidolgozni és megmutatni, amely a nemzetközi piaci összehasonlításban is vonzó lehet.
Pulay Gellért szerint a helyzet megoldásához egyrészről bővíteni kell a munkaerő kínálatot IT szakmai képzések és átképzések növelésével. Ehhez azonban ismertté kell tenni az IT szakmákat és meg kell változtatni a társadalomban berögzült előítéleteket, miszerint az informatika csak kockáknak való. Ennek érdekében jött létre az ITmap, ami segít eligazodni az informatikai szakmák között.
További lehetőség a versenyképesség javítására állami szerepvállalás növelése, adókedvezmény és az oktatás fejlesztése révén. Előbbire példa Románia, amely adókedvezmények nyújtásával eredményesen ösztönözni a hazai munkavállalást. Az oktatás fejlesztése tapasztalt oktatók és szakembereknek bevonásával történő mentor program kiépítésével valósulhatna meg, az utánpótlás minél eredményesebb és gyorsabb kinevelésében.
