A Magyar Honvédség már megkezdett fejlesztése több szempontból is elengedhetetlen, és azt szigorú, ellenőrzött civil kontroll mellett kell megvalósítani - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter kedden egy budapesti konferencián.
Benkő Tibor hozzátette: a jelenleg érvényben lévő eljárásrendek, az arra hivatott szervezetek, intézmények ezt biztosítják.
Kitért arra is: amikor a rendszerváltás idején megkezdődött a demokratikus rendszer építése, az alkotmányban rögzítették a honvédség helyét, szerepét, feladatát. A Magyar Honvédséggel szemben támasztott követelmények azóta is törvénybe foglaltak.
Benkő Tibor emlékeztetett arra: amikor 2018-ban megkapta miniszteri megbízatását, hallani lehetett, hogy mivel egy volt katona került a miniszteri székbe, meg fog szűnni a honvédség felett gyakorolt civil kontroll.
A miniszter hangsúlyozta: a civil kontrollnak megvan a törvény által elfogadott szervezeti kerete és működése. Példaként említette az Országgyűlést, valamint annak honvédelmi és rendészeti bizottságát, ahol jelen vannak a különböző pártok képviselői. Emellett a többi felelős szerv - köztük az Állami Számvevőszék, amely a honvédelmi költségvetést, annak felhasználását ellenőrzi - továbbá a közvélemény, a sajtó civil kontrollt gyakorol a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség felett - mondta.
A civil kontroll mellett működő honvédség az ország érdekeit szolgálja, nem pártok érdekét, hanem az országét - jelentette ki a miniszter a HM és a Fejlődésért és Demokratikus Átalakulásért Alapítvány (ICDT) közös konferenciáján tartott előadásában.
Benkő Tibor elmondta: a demokratikus világban sok formája, módszere létezik a hadsereg feletti civil kontrollnak. Vannak például olyan demokratikus hadseregek, ahol lehet politizálni. A miniszter viszont úgy vélekedett, helyes a magyar modell, amely szerint a katona nem politizálhat, nem lehet tagja politikai szervezetnek. Pártpolitikai kötődéssel belső ellentétek alakulnának ki a katonák között - mondta, hangsúlyozva, a katonák számára a haza iránti elkötelezettség, a lojalitás a meghatározó.
A miniszter úgy fogalmazott: "politikai lózung, hogy a civil kontroll megszűnt". Elmondta: tavaly 130 írásbeli kérdés érkezett hozzá az országgyűlési képviselőktől, ők ugyanakkor tudják, mit ír elő a törvény, így amikor olyan kérdéseket tesznek fel, hogy mit vett, mit állított rendszerbe a Magyar Honvédség, a közvéleményt akarják befolyásolni. A Honvédelmi Minisztériumnál és a honvédségnél vannak olyan feladatok, eljárások, eszközök, amelyek nem nyilvánosak - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: ez nem magyar sajátosság.
Mihócza Zoltán, a Magyar Honvédség parancsnokságának törzsfőnöke előadásában kiemelte: a biztonsági környezet nem jó irányba változik. Ezt felismerte a magyar kormány is, és célként határozta meg, hogy megfelelő, szövetségi keretek között működő, nemzeti haderő épüljön ki - mondta, hangsúlyozva: olyan fejlesztés valósul most meg a honvédségnél, amelyet évtizedekkel ezelőtt el sem tudtak volna képzelni.
A Zrínyi 2026 néven indult honvédelmi és haderőfejlesztési programból azért nem használják már 2026-ot, mert már hosszabb távra szóló haderőfejlesztési terveik vannak - mondta, hozzátéve: fontos, hogy ez a fejlesztési folyamat 2030-ban se érjen véget.
Mihócza Zoltán előadásában részletesen ismertette a haderőfejlesztés eddigi eredményeit, a már megérkezett eszközöket és azokat, amelyek beszerzése folyamatban van, valamint a tervezett fejlesztési irányokat.
A törzsfőnök hangsúlyozta: a haderőfejlesztés akkor lehet sikeres, ha teljes a társadalmi támogatottsága, ha a társadalom látja, milyen eszközök érkeztek, mire költötték el az adófizetők pénzét. Ezért nagyon fontos, hogy a társadalmi kapcsolatokat ápoló szervezetek folyamatosan átadják az átadható információkat - mondta Mihócza Zoltán.
A HM és az ICDT közös konferenciáján elsősorban A magyar haderő feletti demokratikus civil kontroll létrehozása, működése 1990-től napjainkig című projektről esett szó. A kutatást a HM megrendelésére az ICDT készítette.
Kovács Árpád, az ICDT nemzetközi tanácsadó testületének elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke elmondta: a kutatásban bemutatták a civil kontroll legfontosabb elemeit, feltárták az összefüggéseket a rendszerváltozás és a civil kontroll kialakítása között, és azt, hogy az euroatlanti csatlakozásnak milyen hatása volt a folyamatra, miként alakultak a védelmi kiadások ebben az időszakban.
Gyarmati István volt nagykövet, az ICDT elnöke elmondta: a kutatás eredményeit az ICDT honlapján is közzéteszik és könyvben is megjelentetik.
Forrás: MTI
