Újpest Önkormányzatának testületi ülésén nagyobb vitát kavart a „Megyeri Csárda ügye”, mely annak elővásárlási jogáról szólt.
Az újpesti képviselő-testület tegnap úgy döntött, hogy nem él három ingatlan esetében annak elővásárlási jogával. Ebből az egyik a Megyeri Csárda mely döntés éles vitát váltott ki. Ha viszont egy kicsit megvizsgáljuk a döntést, annak indokait, akkor ráébredhetünk, hogy bár a csárda jelentős és nagyra becsült, kétségkívül sokunknak kedves hely, van vele személyes emlékünk is, néha más szempontokat is figyelembe kell venni a felelősségteljes döntés meghozatalánál.
A Megyeri Csárdáról korábban mi is írtunk. Története régmúltba nyúlik vissza, 18. századi eredetű. 1816-ban a csárda két vendégszobából, egy borivóból és a kocsmáros szobájából állt, a hozzá tartozó gazdasági részekkel, konyhával, kamrával, és a ma is meglévő borospince járatokkal. Az istálló 42 ló befogadására volt alkalmas, szántófölddel, 10 hold réttel. Újmegyer település a XIX. századtól Károlyi gróf birtoka lett, aki 1918-ban más épületekkel együtt a csárdát eladta az „Egyesült Izzó” részére. Napjainkra már magántulajdonba került az ingatlan, és igen elhanyagolt állapotban van. Elhelyezkedése és múltja miatt szeretett, ám a csárda sem helyi, sem országos védelem alatt nem áll. 2006-ban volt kísérlet örökségvédelemmel való megóvására is, de azt szakmai alapon elutasították. A Fővárosi Közgyűlés 2015-ös döntése is kimondta: „nem rendelkezik olyan építészeti értékkel, amely a fővárosi helyi védelem alá helyezést indokolttá tenné.”
Meg kell-e vásárolnia az önkormányzatnak a Megyeri Csárdát?
A képviselő-testület döntésének fontos része volt az, hogy az önkormányzat megvásárolja-e az épületet. A vételár 135 millió forint, ehhez társulna még legalább ugyanennyi felújítási költség, majd a későbbiekben további üzemeltetési költség is. Komoly teher ez egy városra nézve, úgy, hogy meghatározott költségvetéssel működik.
Mivel a költségvetésben nem szerepel ilyen tervezett kiadás, így ezt az akár 300-500 millió forintra, majd félmilliárd forintra rúgó költséget máshonnan kellene átcsoportosítani. És itt merül fel a jogos kérdés mindenkiben: De honnan? Vegye el a városvezetés ezt az összeget a bölcsődéktől, óvodáktól? Ilyen összegből megvalósítható mondjuk egy óvoda hőszigetelése, vagy akár csoportszobák, óvodaudvarok felújítása is. De egy ekkora összeget fordíthat az önkormányzat játszótér felújításra, parkok építésére, önkormányzati támogatásokra, útfelújításra, közösségi rendezvényekre és megannyi minden másra. A városvezetés szerint felelős a döntés meghozatalánál ezeket is mérlegelni kell.
Mi történik, ha magánkézből magánkézbe kerül a Megyeri Csárda?
Akárki legyen majd a későbbiekben a tulajdonos, csak olyan beruházás történhet, amely megfelel a hatályos szabályozásnak. A terület besorolása csakis vendéglátásra és szállásra ad lehetőséget. Ami azt jelenti, hogy az a tevékenység folytatható, ami eddig, nem lehet sem lakóparkot felhúzni, sem üzletközpontot építeni.
Ezekért döntött úgy a képviselő-testület, hogy nem él elővásárlási jogával. A városvezetés szerint Újpest szempontjait nézve fontos, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a lehető legjobban a közösség szolgálatába állítsa, vagyis óvodákat, bölcsődéket, intézményeket újítson fel, támogatásokat nyújtson, osztásokat szervezzen, próbálja a lehetőségeihez mérten a legjobban felhasználni a meglévő forrásait. Néha a felelősségteljes döntések nem fekete-fehérek, nehezek is, de meg kell hozni őket.
