Immár hagyománnyá vált, hogy az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj nyerteseit az Ünnepi Könyvhéten mutatják be először. Június 15-én, a Vörösmarty téri nagyszínpadon hirdették ki a győztesek neveit, s a díjazott szerzőkkel Szücs Balázs, kulturális ügyekért felelős alpolgármester beszélgetett a közönség előtt.
A Vörösmarty téri színpadon elhangzott az is, hogy idén hatodik alkalommal osztották ki az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíjat. A fővárosi kerületek közül a VII. volt az első, amelyik kortárs irodalmi ösztöndíjat hozott létre, ráadásul azoknak a középgenerációs, 35-és-65 év közötti írónak, költőnek, műfordítónak, akiknek máshol alig van lehetőségük pályázni. Évente öt szerzőt díjaznak, akik fél éven át, fejenként havi nettó 200 ezer forintot kapnak. Illetve idén is van egy különdíjas szerző, aki egyszeri 300 ezer forintos támogatásban részesül.
Ez egy abszolút politikamentes díj, a benyújtott pályaművekről szakmai zsűri dönt, amelynek jelenlegi elnöke, a Pesti Kalligram szerkesztője, Tóth-Czifra Júlia. Ő lapunknak adott külön interjúban elmondta: a pártalanság olyannyira fontos a zsűritagoknak, hogy azt kérték, a beérkező könyvterveket névtelenül jutassák el hozzájuk, hogy a szerzők nevei se befolyásolják a döntést. Az elmúlt évhez képest idén kevesebben, 33-an jelentkeztek a pályázatra, s kevesebb a női szerző is. Úgy tűnik, az egyre nehezebb társadalmi-gazdasági helyzetben a női alkotókon még nagyobb a nyomás: munka, házimunka, a családról való gondoskodás mellett lehet, hogy arra sem marad energiájuk, hogy egy pályázati anyagot összeállítsanak. Tóth-Czifra Júlia szerint a választott tematikákban is érződik némi változás: egyre több készülő mű témája a falu, a kisközösségek világa. A budapesti írókat is mintha jobban foglalkoztatná, miként lehetne elvonulni, távolabb kerülni a fővárostól, természetközelben, egyszerűebben, megtartó kisközösségekben élni. Gyakori téma lett a mentális betegségek és a demencia ábrázolása is.
Az Ünnepi Könyvhét színpadán a nyertes szerzők is bemutatkoztak.
Nagy Gabriella, Déry Tibor-díjas költő, a Litera irodalmi portál főszerkesztője, egy családregény tervével jelentkezett, amely a 20. század kortörténete is.
Bartók Imre, Baumgarten-díjas író várható regénye egy anya-fiú toxikus kapcsolatáról szól.
Benedek Szabolcs, József Attila-díjas, az egyik legtermékenyebb kortárs szerzőnk, kedvenc műfaja a történelmi regény. Új művének helyszíne egy hazai kistelepülés, történik 1852-ben, amikor is a levert szabadságharc után minden kilátástalannak tűnik
Sopotnik Zoltán József Attila-díjas, rendkívül sokoldalú alkotó. Költő, író, szerkesztő, mentálhigiénés specialista. Volt már punkzenész, írt szappanoperát, tartott stresszkezelő tréningeket. Az ösztöndíjra egy Salgótarján közelében játszódó verses regény terével pályázott.
Totth Benedek, pályáját műfordítóként kezdte majd megírta első regényét, a Holtversenyt, melyért 2015-ben megkapta az év legjobb prózakötetének járó Margó-díjat. A Vörösmarty téri színpadon nyíltan beszélt az utóbbi években megélt alkotói válságáról, amelyből éppen ez az ösztöndíj mozdította ki, amelyet egyik regénytervére kapott.
Az idei év különdíjasa: Harag Anita, Móricz Zsigmond Ösztöndíjas szerző, aki novellás kötetei után kisregényre váltott. A hatszereplős történet egy iskolai szülői értekezleten játszódik, s élet-halál mélységei feszítik a drámai párbeszédeket.
A szerzők közül többen kiemelték, az erzsébetvárosi ösztöndíjnak – éppen a szakmaisága és a függetlensége miatt – nagyon komoly presztízse van a hazai irodalmi életben. Szücs Balázs pedig zárásként hangsúlyozta: a KULT7 őszi programsorozatán személyesen is lehet majd találkozni a díjazottakkal.
Sándor Zszuzsa
