Harmadik alkalommal rendezett kétnapos szakmai konferenciát a Kispesti Egyesített Óvodák (KEÓ) a KMO Művelődési Központ és Könyvtárban. Mindkét napon Reményi Tamás gyógypedagógus, egyetemi oktató, valamint Pásztor Mónika tagintézmény-igazgató, szaktanácsadó óvodapedagógus előadásai szerepeltek a programban.
Harmadik alkalommal rendezett kétnapos szakmai konferenciát a Kispesti Egyesített Óvodák (KEÓ) a KMO Művelődési Központ és Könyvtárban. Mindkét napon Reményi Tamás gyógypedagógus, egyetemi oktató, valamint Pásztor Mónika tagintézmény-igazgató, szaktanácsadó óvodapedagógus előadásai szerepeltek a programban.
Kedden Görög Ibolya protokoll-tanácsadó, szerdán Babos Eszter mesemondó előadása zárta a konferenciát. Kedden a KEÓ Zöld Ágacska Tagóvodájának a Kék Ibolya Tehetségműhely tagjai adtak tavaszköszöntő műsort.
A KEÓ igazgatója, Szegediné Török Tünde köszöntő beszédében beszámolt arról a prevenciós programsorozatról, melynek rajzkiállítással gazdagított záróeseménye a napokban volt a KMO-ban. Beszélt arról a felelősségről, amely az óvodapedagógusok munkáját kíséri, hiszen nem tudni, hogy a mai gyerekek milyen emlékeket őriznek majd róluk 10-20 év múlva. Az igazgató elmondta: mai munkánk eredménye talán most nem is látható. De ha megtettünk mindent, elvégeztük a munkát, reménykedhetünk, hogy meglesz a gyümölcse. Büszke vagyok mindazokra, akik a kispesti óvodákban dolgoznak. Köszönet munkájukért – hangsúlyozta.
Vinczek György alpolgármester felidézte az elmúlt napok, hetek óvodásokkal kapcsolatos élményeit. Elmondta, hogy a programban szereplő óvodások felszabadultan, boldogan, jókedvűen léptek fel, ami azt is mutatta, hogy otthon vannak a KMO színpadán. Jól ismerik az intézményt és más kerületi kulturális intézményeket, hiszen rendszeresen járnak a nekik szervezett programokra, klubokra, tanfolyamokra. De a Közpark Kft. is számtalan környezetvédelmi foglalkozást szervez a legkisebbeknek. Sok-sok ember dolgozik Kispesten ezért a korosztályért, folyik a játékos tanításuk, nevelésük úgy, hogy ők azt szinte észre sem veszik. Az óvodapedagógusok és más segítők ötletelnek, mivel lehetne még kiegészíteni, hogy még inkább örömtelibb legyen az életük függetlenül attól, ki, milyen családi környezetből érkezik – tette hozzá.
Az alpolgármester beszélt arról is, hogy nehéz időszakban, változások közepén élünk, amely az óvodai nevelésben és az intézmények fenntartásában is megköveteli tőlünk az alkalmazkodást hol a jogszabályokhoz, hol a szakmai protokollokhoz. Változtatni kell az óvodai szolgáltatásokon úgy, hogy továbbra is cél a hatékonyabb és eredményesebb munka. Minden változtatás a kerületben élő 1275 óvodás gyermek érdekében történik, úgy, hogy a meglévő erőforrások okos felhasználása a gyerekek érdekeit szolgálják. Vinczek György elismerően szólt a KEÓ munkájáról. Szerinte egyedülálló az a folyamatos képzési tevékenység, amelyet évek óta szerveznek az óvodai dolgozóknak és a szülőknek egyaránt, hiszen óriási kihívás és feladat előtt állunk – fogalmazott.
A folytatásban Reményi Tamás gyógypedagógus, egyetemi oktató a szenzoros információk feldolgozásáról tartott gyakorlati példákkal és tanácsokkal tarkított előadást, amelyben hosszan beszélt a viselkedészavarok idegrendszeri okairól, amelyek nem, vagy téves felismerése komoly nevelési nehézségekhez, konfliktusokhoz vezethet. Előadásának fő vonalában arról a robbanásszerű változásról is beszélt, amely a ’80-as évek óta éri a gyerekeket a digitális technológia világában. Sokkoló tény, hogy a gyerekek nagy része már 1-2 éves korában kezdi el használni a digitális eszközöket, a gyerekek idegrendszerére gyakorolt hatását folyamatosan vizsgálják. Várhatóan strukturális változást nem okoznak ezek az eszközök, ám idősebb óvónők már beszámolnak arról, hogy „kütyühasználatnak” köszönhetően valamilyen szabályozó folyamat már nem működik jól. Példaként a szobatisztaságot, a mozgásfejlődést említette, amely egyre későbbi életkorra tolódik.
Reményi Tamás előadásában kitért a kommunikáció fontosságára, arra, miként beszélünk a gyerekekkel. Véleménye szerint a mai generációk már nem értik a magyar pedagógia poroszos, tekintélyelvű kommunikációját, együttműködéssel, nyitottsággal hamarabb célt érünk náluk – vélekedett. Beszélt a „zsiráfkommunikációról”, az erőszakmentes módszerről, amely a szív szintű kapcsolódást célozza empatikus odafigyeléssel és őszinte önkifejezéssel, amelynek nyelve empatikus, szükséglet-alapú. Ennek ellentéteként megemlítette a „sakálkommunikáció” legfontosabb ismérveit, az ítélkező, kritizáló, követelőző nyelvhasználatot.
A folytatásban Pásztor Mónika tagintézmény-igazgató, szaktanácsadó óvodapedagógus „Érzések, szükségletek” – kompátia az óvodában címmel tartott előadást.
Sokan várták Görög Ibolya protokoll szaktanácsadó „Mindennapi maceráink” című előadását. Szakmájának legismertebb képviselője most sem okozott csalódást hallgatóságának. Az óvónők a szívem csücskei – kezdte az előadást, amelyben gyors léptekkel haladva beszélt a köszönés, a vendéglátás, a viselkedés, a tegezés, magázás, a megszólítás, a szép és csúnya beszéd, a tüsszentés, az orrfújás, a késés, az öltözködés, a kézfogás, a puszilkodás és sok más hétköznapi cselekedetünk szabályairól. Egy-egy témánál kitért arra, mit ajánl, tanácsol az óvónőknek, hogy ne érje őket meglepetés, váratlan reakció. Felhívta az óvónők figyelmét arra, hogy ezeket a szabályokat már a piciknek is át lehet adni, szituációkban lehet gyakorolva megtanulni. Külön beszélt arról, hogy bár ma mindenki letegez mindenkit, a szülők és a pedagógus viszonyában ez nem követendő gyakorlat. Előadásában kitért az óvónők ruházatára és hajviseletére, annak egyszerűségére, az összefogott haj praktikus voltára, hiszen ezzel is üzen az óvónő a gyerekeknek, a szülőknek.
